Hatással van az asztmájára az, hogy mit eszik?

Szánjon egy percet arra, hogy átgondolja, mit evett utoljára! Jó volt az illata? Étvágygerjesztő volt? Egészséges volt?

Az evés nem a túlélés eszköze csupán. Az Egyesült Államok Munkaügyi Minisztériuma szerint az étel elkészítése és elfogyasztása naponta legalább egy órát vesz igénybe. Az étkezés, akár társasági, vigaszt nyújtó, nosztalgikus vagy egyszerűen csak szükséges, mindannyiunk napi éltének fontos része.

Az asztmával élők azonban tudják, hogy az étkezés a mindennapi élet jelentős részét is igénybe veheti.

Életem túlnyomó részében asztmás voltam, ezért nincs semmi új abban a megállapításban, hogy ismernem kell annak a mindennapjaimra gyakorolt hatását. De miután néhány éve glutén-intoleranciát, és bizonyos ételekkel szemben ételallergiát is kimutattak nálam, komoly változtatásokat kellett bevezetnem az étkezési szokásaimban. Elcsodálkoztam azon, hogy az általános étrendem, vagy bizonyos ételek befolyásolják az egészségi állapotomat, így az asztmámat is.

Hogy érzem magam egy-egy étel elfogyasztása után? Mit jelent asztmával helyesen étkezni? Hogyan történik az asztma és az étrend összehangolása?

Mi a szerepe az étrendnek?

Mindenki másképpen viszonyul az ételhez. Némelyek szívesen tervezik meg az étkezésüket, és törődnek vele, hogy megfelelő mennyiségű tápanyaghoz jussanak. Mások némileg ösztönösebbek a választásaiknál, és a pillanatnyi vágyaik szerint választanak. A magam részéről úgy vélem, hogy legtöbben egyszerre akarják élvezni az étkezést és táplálni a szervezetüket.

Mindenki ismeri a mondást: „az vagy, amit megeszel” - vagyis, ha hihetünk az állításnak: „ha jól eszel, jól leszel”. De aki sok feldolgozott, silány ételt eszik, előbb-utóbb úgy érezheti, hogy a szervezete nem érzi jól magát, nem működik megfelelően. Az asztma esetében ugyanez lehet az igazság.

Egy vizsgálat kimutatta, hogy a gyorsételek túlzott fogyasztása gyermekeknél és serdülőknél növeli a súlyos asztma kialakulásának kockázatát. Ugyanez a vizsgálat azt is kimutatta, hogy a rendszeres zöldség és gyümölcs fogyasztás védelmet jelent az asztma tüneteivel szemben.

Néhány éve azt vettem észre, hogy asztmás tüneteim súlyosbodnak, ha bizonyos ételeket eszem – különösen a zsiradékban sütött ételeknél. Megemlítettem ezt a dietetikusomnak. Azt mondta, hogy bizonyos ételek gyakrabban okoznak gyulladásokat, mint mások, és a gyulladás hatással lehet az asztmás tünetekre.

Például a finomított szénhidrátok, üdítőitalok, a vörös hús, a margarin, és legnagyobb bánatomra a sültkrumpli mind gyulladást okozhat. Szeretem a sült dolgokat, de észrevettem, hogy ha nagy mennyiségben eszem őket, nehézzé válik a légzésem. Mint minden jó dolog esetében, ebben is fontos a mértékletesség.

Vannak bizonyítékok arra is, hogy bizonyos étrendek és ételek segítik, vagy éppen akadályozzák az asztma kordában tartását. A nyugati és a mediterrán étrend a két leggyakrabban tanulmányozott táplálkozási rend, melyek más-más módon viszonyulnak a zöldség és gyümölcs, illetve az édességek és zsiradékok fogyasztáshoz.

A jellegzetes nyugati étrend a gyulladások kialakulásának kedvez, míg a mediterrán étrend éppen az ellenkezőjét éri el. Ezek a különbségek hozzájárulhatnak a rossz asztma-kontrollhoz, és a szövődmények későbbi kialakulásának kockázatát hordozzák.

Bár a kiegyensúlyozott étrend bizonyosan elősegíti a jó általános egészségi állapotot, nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy az egyik étrend vagy ételsor jobb eredményeket garantálna az asztma szempontjából, mint a másik. További bizonyítékokra van szükség a biztos ajánlások megfogalmazásához. Konzultáljon minden esetben a kezelőorvosával asztmája étrenden keresztül történő befolyásolásáról.

Étrend és az asztma

Bár az asztmának nincs külön „étrendje”, ami szabályozni tudná a tüneteket, az ismert kutatások szerint a több gyümölcs, zöldség és gyulladáscsökkentő étel fogyasztása segít az egészség megőrzésében, és pozitív hatással lehet az asztma tüneteire.

Az egészségemmel foglalkozva megtanultam, hogy az egészséges étrend nem csak a fogyásról és a legújabb divat követéséről szól. A helyes táplálkozás életmód, és eltart egy ideig, amíg az ember megtalálja, hogy mi válik be neki igazán. A tápanyagokban gazdag étrend, a mozgás és a testünkkel szembeni jó bánásmód egyformán fontos az egészség szempontjából, és ez csak néhány eleme az asztma kezelésének.

Ha kezelőorvosával együttműködve kialakítják a megfelelő tervet az asztmás tünetek kezelésére, ne hagyják figyelmen kívül a táplálkozás fontosságát! Figyeljen oda, hogy melyek azok az ételek, amelyek elfogyasztása után nem érzi jól magát, mivel ezek asztmás tüneteket válthatnak ki, különösen annál, akinek ételallergiája is van. Tanuljon minél többet a helyes táplálkozásról és a megfelelő tápanyagok beviteléről, és kérjen orvosi tanácsot, ha elgakad. Próbáljon ki új dolgokat, és legyen kreatív!

Természetesen adódhatnak majd problémák. Nekem eleinte nehézséget okozott az étrendem összeállítása és az egészséges ételek kiválasztása az éttermekben, de egy kis idő és gyakorlat révén működni kezdett a dolog.

Az a munka, amit ebbe belefektettünk, hosszú távon kifizetődik. Az egészséges étkezési szokások kialakításával a lehető legjobb módon változtathat életén, és ha tudatosan ügyel arra, hogy mit eszik, az hosszú távon is megoldást jelent a tünetek kezelésében és egészsége fenntartásában. Ha nem biztos abban, hogy hogyan vágjon bele, beszéljen a kezelőorvosával.

Források

• (n.d.). (Az asztma) https://www.cdc.gov/asthma/default.htm
• Economic news release: (Gazdasági sajtóközlemény:) Table 12. (12. Táblázat.) Average hours per day spent in primary activities for the civilian population, 2017 quarterly and annual averages. (Elsődleges tevékenységekkel eltöltött órák száma napi és éves átlagban a polgári lakosság körében, 2017-ben, negyedéves és éves bontásban) (2018). https://www.bls.gov/news.release/atus.t12.htm
• Ellwood P, et al. (2013). Do fast foods cause asthma, rhino conjunctivitis and eczema? Global findings from the International Study of Asthma and Allergies in Childhood (A gyorsételek asztmát, orrnyálkahártya gyulladást és ekcémát okoznak? Globális eredmények az asztma és a gyermekkori allergiák nemzetközi vizsgálatában) (ISAAC). https://thorax.bmj.com/content/68/4/351
• Guilleminault L, et al. (2017). Diet and asthma: is it time to adapt our message? (Étrend és asztma - itt az ideje, hogy komolyan vegyük, amit mondunk.) DOI: 3390/nu9111227
• Han YY, et al. (2015). Diet and asthma: An update. (Étrend és az asztma - Új szempontok.) DOI: 1097/ACI.0000000000000179
• Li J. (2017). Asthma diet: Does what you eat make a difference? (Asztma étrend: sokat számít az, hogy mit eszünk?) https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/asthma/expert-answers/asthma-diet/faq-20058105
• Litonjua, et al. (2008). Dietary factors and the development of asthma. Étrendi tényezők az asztma kialakulásában. DOI: 1016/j.iac.2008.03.005
• Micha R, et al. (2017). Association between dietary factors and mortality from heart disease, stroke, and type 2 diabetes in the United States. (Az étrendi tényezők és a szívbetegségből, stroke-ból és a 2-es típusú cukorbetegségből eredő mortalitás közötti összefüggés az Egyesült Államokban.) DOI: 1001/jama.2017.0947

DUOR-HU-NP-00003
2020. december 8.